Tegnap, amíg a gyerekek iskolában, oviban voltak, elkészítettem nekik az adventi naptárt.
És eszembe jutott, hogy amikor még csak 1 gyerek volt, aztán meg kettő, elég volt minden napra egy gyufásdoboz, amibe belerejtettem a kis meglepetéseket. Szépen mindegyik dobozt bevontam karácsonyi csomagolópapírral, ráírtam a dátumot, és felkötöztem őket egy szőlővesszőkből font koszorúra, amit aztán fellógattam a hallban egy köralakú lámpára. Olyan kíváncsian, izgatottan bontogatták a dobozokat! Öröm volt látni a kis arcocskájukat!
Ahogy aztán bővült a család, már nem fért bele a 3 gyereknek a 3 apróság egy-egy gyufásdobozba, úgyhogy évek óta tartó rakosgatás után végül az idén kidobáltam a már igencsak viseltes dobozkákat. Terveztem, hogy majd én varrok adventi naptárt, de a "patópálságom" okán kifutottam az időből, és - mint a fogyasztói társadalom egyik tagja - megvettem a készre varrt naptárt a városunkban nemrég nyílt üzletben. Amúgy szerintem nem csináltam rossz vásárt, mert ha összeadom a hozzávalók árát, meg az időmet, meg a bosszúságomat - amit a varrógép beállításával töltök, illetve amit az szerez -, szóval mindent összevetve olcsóbban jöttem ki, mint ha nekiállok varrogatni. És ezek a zsákocskák talán kitartanak addig, amíg szükség lesz rájuk. Bár... Tegnap a párom reklamált, hogy NEKI miért nincs semmi a zsákban?
És eszembe jutott, hogy amikor még csak 1 gyerek volt, aztán meg kettő, elég volt minden napra egy gyufásdoboz, amibe belerejtettem a kis meglepetéseket. Szépen mindegyik dobozt bevontam karácsonyi csomagolópapírral, ráírtam a dátumot, és felkötöztem őket egy szőlővesszőkből font koszorúra, amit aztán fellógattam a hallban egy köralakú lámpára. Olyan kíváncsian, izgatottan bontogatták a dobozokat! Öröm volt látni a kis arcocskájukat!
Ahogy aztán bővült a család, már nem fért bele a 3 gyereknek a 3 apróság egy-egy gyufásdobozba, úgyhogy évek óta tartó rakosgatás után végül az idén kidobáltam a már igencsak viseltes dobozkákat. Terveztem, hogy majd én varrok adventi naptárt, de a "patópálságom" okán kifutottam az időből, és - mint a fogyasztói társadalom egyik tagja - megvettem a készre varrt naptárt a városunkban nemrég nyílt üzletben. Amúgy szerintem nem csináltam rossz vásárt, mert ha összeadom a hozzávalók árát, meg az időmet, meg a bosszúságomat - amit a varrógép beállításával töltök, illetve amit az szerez -, szóval mindent összevetve olcsóbban jöttem ki, mint ha nekiállok varrogatni. És ezek a zsákocskák talán kitartanak addig, amíg szükség lesz rájuk. Bár... Tegnap a párom reklamált, hogy NEKI miért nincs semmi a zsákban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése