Eszembe jutott, hogy ha karácsony előtt egy nóóórmális ország nóóóórmális városában jótékonysági vásárt szerveznek, akkor arra megmozdul legalább a nóóórmális város nóóórmálisabb fele. Vagy legalábbis a nagyobb része. Szóval a felénél többen. De a város, vagy a városrész prominens személyiségei mindenképpen. Szerintem.
Namostugye: mint már írtam, én egy jobb sorsra érdemes városban élek a családommal - ahol mégiscsak jótékonysági vásárt szerveztek/-tünk: a befolyó összeget a város és környéki beteg és rászoruló gyermekek alapítványa javára gyűjtöttük. Különböző személyek által felajánlott használt, de még jó állapotú ezt-meg-azt (könyvet, játékot, használati tárgyat stb.), boltok felajánlásait (pl. elfekvő, de új játékokat), gyerekek és felnőttek saját kezűleg készített karácsonyi díszeit, képeslapjait, gyerekek már megunt, de szintén jó állapotú játékait, lelkes résztvevők által sütött sütiket, pogácsát, forró teát, és forralt bort árultunk. A rászorulók részére ingyenes ruhaosztás is volt.
Közben pedig a gyerekeknek hozzáértők tartottak kézműves foglalkozásokat: volt gyertyamártás, csuhézás, vesszőfonás, karácsonyi képeslap készítés, mézeskalács-díszítés, papírhajtogás meg ilyesmi. Az ebből származó bevétel is az alapítvány számláját gyarapította.
Egyszóval: a délelőttünk igen hasznosan telt el.
Hogy kik vettek részt a JÓTÉKONYSÁGI VÁSÁR-on? Hát leginkább nagycsaládosok - mindet ismertük. Nagycsaládos anyukák és nyugdíjas nénik áldozták fel a vasárnap délelőttjüket segítségképpen és jöttek árusítani, gyerekekre vigyázni, velük kézműveskedni.
2-3-4-5 gyerekes szülők jöttek, és vásároltak csekélységeket a gyerekeiknek, gyerekek kutakodtak a kis pénztárcájukban, számolgatták, hogy mire lesz elég a zsebpénzük. Aranyosak voltak. Mosolygósak.
Hogy hányan jöttek el a város, illetve a városrész prominens személyiségei közül? NULLA FŐ.
Emlékezetem szerint ez az első alkalom, amikor jótékonysági vásárt rendeztek a városban. Sem a polgármester (mondom: kisváros), a testületi tagok egyike sem, de még a városrész képviselője - aki 200 méterre lakik a helyszíntől - sem vette a fáradságot, hogy megnézze a vásárt. Hogy beköszönjön. Hogy mondjon egy-két jó szót. Hogy odamosolyogjon a gyerekekre.
Hogy vegyen 2 karácsonyfadíszt, vagy igyon egy pohár forralt bort a választóival.
A "NULLA FŐ" nem csak számszerűen értendő. Vegyék csak mindannyian jelzőnek.
Namostugye: mint már írtam, én egy jobb sorsra érdemes városban élek a családommal - ahol mégiscsak jótékonysági vásárt szerveztek/-tünk: a befolyó összeget a város és környéki beteg és rászoruló gyermekek alapítványa javára gyűjtöttük. Különböző személyek által felajánlott használt, de még jó állapotú ezt-meg-azt (könyvet, játékot, használati tárgyat stb.), boltok felajánlásait (pl. elfekvő, de új játékokat), gyerekek és felnőttek saját kezűleg készített karácsonyi díszeit, képeslapjait, gyerekek már megunt, de szintén jó állapotú játékait, lelkes résztvevők által sütött sütiket, pogácsát, forró teát, és forralt bort árultunk. A rászorulók részére ingyenes ruhaosztás is volt.
Közben pedig a gyerekeknek hozzáértők tartottak kézműves foglalkozásokat: volt gyertyamártás, csuhézás, vesszőfonás, karácsonyi képeslap készítés, mézeskalács-díszítés, papírhajtogás meg ilyesmi. Az ebből származó bevétel is az alapítvány számláját gyarapította.
Egyszóval: a délelőttünk igen hasznosan telt el.
Hogy kik vettek részt a JÓTÉKONYSÁGI VÁSÁR-on? Hát leginkább nagycsaládosok - mindet ismertük. Nagycsaládos anyukák és nyugdíjas nénik áldozták fel a vasárnap délelőttjüket segítségképpen és jöttek árusítani, gyerekekre vigyázni, velük kézműveskedni.
2-3-4-5 gyerekes szülők jöttek, és vásároltak csekélységeket a gyerekeiknek, gyerekek kutakodtak a kis pénztárcájukban, számolgatták, hogy mire lesz elég a zsebpénzük. Aranyosak voltak. Mosolygósak.
Hogy hányan jöttek el a város, illetve a városrész prominens személyiségei közül? NULLA FŐ.
Emlékezetem szerint ez az első alkalom, amikor jótékonysági vásárt rendeztek a városban. Sem a polgármester (mondom: kisváros), a testületi tagok egyike sem, de még a városrész képviselője - aki 200 méterre lakik a helyszíntől - sem vette a fáradságot, hogy megnézze a vásárt. Hogy beköszönjön. Hogy mondjon egy-két jó szót. Hogy odamosolyogjon a gyerekekre.
Hogy vegyen 2 karácsonyfadíszt, vagy igyon egy pohár forralt bort a választóival.
A "NULLA FŐ" nem csak számszerűen értendő. Vegyék csak mindannyian jelzőnek.
